A törött lábú őzgidát meggyógyító öreg néne annyira közismert, hogy már-már azt hinnénk, népmesei alak, pedig Fazekas Anna írta, és Róna Emy rajzolta meg őt. A népdalszerűen egyszerű, fülbemászó rímek kitörölhetetlenül emlékeinkbe vésődtek, és elkísérnek minket óvodáskorunktól egészen addig, amíg majd egyszer, nagyszülőként mi magunk elmeséljük ezt a történetet az unokáinknak.
„Mátraalján, falu szélén
lakik az én öreg néném,
melegszívű, dolgos, derék,
tőle tudom ezt a mesét…”
Mindenki ismeri ezt a mesét, ezeket a rímeket és ezeket a rajzokat, akinek valaha mesét olvasott az anyukája, a nagymamája vagy az óvó néni. Egyszerűbben szólva, aki Magyarországon volt kisgyerek valamikor az elmúlt bő fél évszázadban. A törött lábú őzgidát meggyógyító öreg néne annyira közismert, hogy már-már azt hinnénk, népmesei alak, pedig Fazekas Anna írta, és Róna Emy rajzolta meg őt. A népdalszerűen egyszerű, fülbemászó rímek kitörölhetetlenül emlékeinkbe vésődtek, és elkísérnek minket óvodáskorunktól egészen addig, amíg majd egyszer, nagyszülőként mi magunk elmeséljük ezt a történetet az unokáinknak.
